Hipoallergén kozmetikumok - reklámfogás vagy szigorú termékkategória az elnevezés?

A kozmetikumok gyártói szívesen használják a hipoallergén kifejezést termékeiken, amiről mi, vásárlók joggal gondolhatjuk azt, ellenőrzött, bőrbarát összetevőket tartalmaz, amelyek az érzékeny bőrűek és/vagy kisgyerekek számára is nyugodt szívvel használhatók. Utánanéztünk, valóban így van-e, vagy az egész csak egy hangzatos marketing szöveg.

Amerikai szabályozások

Nézzük először, mi a helyzet az USA-ban, meglátjátok, ott roppant egyszerű a képlet. Amerikában ugyanis a hipoallergén kifejezés igaz, hogy a kevesebb allergizáló összetevőt tartalmazó készítményekre kerülhet rá, ez azonban ebben a formában kellően tág teret ad - nos, szinte bárminek. Szövetségi szinten standard előírások ugyanis nincsenek, sőt, maga a hipoallergén kifejezés sincs definiálva. Ahogyan azt az FDA, vagyis az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal saját oldalán írja, a kifejezés alatt a gyártók azt értenek, amit akarnak, nem tartoznak elszámolással az FDA felé. Tehát az egész csak egy szép marketingfogás, amely a hivatalos álláspont alapján is csak jelenthet termékelőnyt, a bőrgyógyászok szerint azonban valódi haszna kevés.

 

Európai Uniós szabályok

Ennél már cirkalmasabbnak tűnik a helyzet szép öreg kontinensünkön. Az EU-ban forgalmazható kozmetikai termékekre vonatkozó általános szabályozásokat a 1223/2009/EK. rendelete tartalmazza, amely szerint "a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködésben közös kritériumokat kell meghatároznia a kozmetikai termékekkel kapcsolatos különleges állításokra vonatkozóan." Ezen kritériumokat a 655/2013-as bizottsági rendelet ismerteti és olyan szépen csengő, általános elvárárokat támaszt, mint a jogszabályok betartása, hitelesség, bizonyítékkal való alátámasztás, megbízhatóság, méltányosság, körültekintő döntéshozatal. 

Magával a hipoallergén megjelölés használatával egy ezen rendeletekhez kapcsolódó útmutató dokumentáció foglalkozik, amelynek épp a múlt évben egészítették ki az ide vonatkozó, 4-es számú mellékletét, amely ez év júliusától lesz alkalmazandó.

Erről tudni kell, hogy az iránymutatás nem törvényi erejű, azt a gyártóknak és forgalmazóknak nem kötelező figyelembe venniük, ellenben ezeket az iránymutatásokat a nemzeti hatóságok és a bíróságok szükség esetén használni fogják minden esetben, ha arról kell dönteniük, egy kozmetikai termék megfelel-e az EU 655/2013 rendeletnek.

Ebben tehát azt írják, hogy a hipoallergén kifejezés akkor használható egy készítményen, ha a gyártó úgy tervezte meg termékét, hogy annak allergizáló hatását minimalizálta, amit tudományosan és statisztikailag is alátámasztott, megbízható forrású adatokkal kell alátámasztania, valamint folyamatosan figyelnie kell a felmerülő új adatokat, információkat és azok függvényében felülvizsgálni az összetevőket. 

A termékek nem tartalmazhatnak ismerten allergén összetevőket vagy prekurzorokat (vagyis olyan vegyületeket, melyek egy másik vegyületet előállító reakcióban vesznek részt.). Nem lehet benne olyan komponens, melyet a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (SCCS) érzékenyítőként nevezett meg, bármely más kockázatértékelési bizottság azt bőrérzékenyítőnek tart, sőt, ha a tudományos irodalom által érzékenyítőként van számon tartva vagy éppen, hogy nincsenek releváns adatok az érzékenyítő potenciáljára vonatkozóan, szintén teljes mértékben ki kell hagyni a készítményből.  

Az útmutató kiemeli, mindezen előírások nem garantálják, hogy egy hipoallergén termék egyáltalán nem válthat ki allergiás reakciót, és hogy a terméknek pedig nem is szabad ezt az illúziót keltenie.

Konkrét, összetevőkre vonatkozó listát, ami mennyiségi maximumhoz köti felhasználásukat, vagy tiltja azt, az 1223/2009/EK. rendelet mellékleteként is találhatunk, mint ahogyan az SCCS is készített például az allergizáló illatanyagokra vonatkozóan felsorolásokat, amik az útmutató értelmezése alapján tehát szintén kerülendő összetevőket tartalmaznak.

Elgondolkodtató azonban, hogy a Skin Sensitization in Chemical Risk Assessment névre hallgató WHO kiadvány arról ír, hogy sok esetben túl magasak a bőrirritáló anyagokra vonatkozó tűréshatárok (nem EU-s, hanem világszinten vizsgálva a dolgokat), illetve számos olyan összetevő is van, amik előfordulásához (legalábbis 2008-ban, a kötet kiadásakor még) nem volt a veszélyes anyagokra vonatkozó R-mondatok feltüntetése sem kötve (R43 - Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).), pedig az messze túlmutat a kozmetikumok körén. Továbbá a már emlegetett SCCS bizottság az illatanyagokkal kapcsolatban némileg cirkalmasan kifejtette, hogy több, vélhetően bőrirritációt okozó illatanyag van, mint amik az EU tiltólistáján szerepelnek.

Összességében tehát nálunk még mindig jobb a helyzet a hipoallergén termékek vonatkozásában, mint Amerikában, bár hozzá kell tenni, jogszabályi kötelezettségek nincsenek itt sem, csupán javasolt iránymutatások. Ha ehhez hozzávesszük a marketingesek élénk fantáziáját, oda jutunk, hogy a hipoallergén jelölés inkább csak jelentheti, hogy mentes a potenciális bőrirritáló összetevőktől, érzékeny bőr esetén jobb, ha vásárlás előtt csekkoljuk azok listáját.

Ti szoktatok figyelni arra, hogy rá legyen írva a kozmetikomaitokra a "hipoallergén" szó? Vagy csak INCI-t néztek?