Ha a parfümök bemutatásáról van szó, kihagyhatatlan, hogy szóba kerüljön az illatpiramis, a fej-, szív- és alapjegyek rendszere, mely a valóságban sokkal inkább csak útmutató, mint pontos leírása az illatoknak.
Az illatpiramisban az egyes illatok illékonyságuk alapján helyezkednek el.
A fejjegybe kerülnek azok, melyek kifújást követően csak pár percig érződnek - bár hozzá kell tenni, mindenkin másként viselkedhetnek az illatok, van, akin egy illatjegy tovább, másnál rövidebb ideig érződik. Tipikusan a fejjegybe tartoznak a citrusos illatjegyek, mint a citrom vagy a grépfrút, őket követik a gyógynövényes jegyek, majd innentől át is csúszunk a szívjegybe, amely a tartósabb illatok otthona.
A szívjegybe tartozó illatjegyek már pár órán át velünk maradnak, ide sorolhatóak a különféle virágok illatai, a zöld jegyek, mint a frissen vágott fű illata, a gyümölcsös illatjegyek, és a fűszeres jegyek, köztük a szerecsendió, vagy a fahéj illatával.
A náluk tartósabb illatjegyek alkotják az alapjegyet, ezek a legtartósabb illatok, ide tartoznak a fás és balzsamos illatjegyek.
Az illatjegyeknek azonban nem csak illékonyságuk van: sűrűségük, viszkozitásuk, vagy épp forráspontjuk is eltérő, másként viselkednek, másként párolognak, ha elegyítik őket. Egy parfüm tehát jóval összetettebb, és ami fontos, a valóságban a legtöbbször több illatjegyből áll, mint amennyit az illatpiramisban feltüntetnek.
Akár 80 illatjegy is alkothat egy parfümöt, ennyit pedig felsorolni teljesen felesleges lenne, az akkordoknak nevezett illatjegyek pedig önmagukban több alkotóelemből állnak. Ezért a parfümökről közzétett illatpiramisok inkább csak egyfajta iránymutatást adnak arról, mit várhatunk el, mire számítsunk, ha magunkra fújjuk az illatot.
A parfümök klasszikus, piramisszerű felépítése mellett ráadásul már léteznek modern, lineáris felépítésű illatok, míg a tipikus, orientális parfümöket úgy alkotják meg, hogy azok szinte változatlanok maradjanak a kifújástól az illat utolsó beszippantásáig.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az illatjegyek nem összetevők: a vizes jegyeket nyilván nem vízből nyerik ki, az eper illatához nem epret turmixolnak, és a tojás illatjegynek sincs semmi köze az elfogyasztható tojáshoz. Mi több, biztosra vehetjük, hogy annyi rózsa, liliom és jázmin sem nyílik a világ mezein, amennyire ahhoz szükség lenne, hogy minden egyes parfümbe jusson még harmattól csillogó, illatos szirmaikból, melyeket szigorúan kézzel szedtek, természetesen hajnalban.
Inkább jönnek létre laborokban, és nevezzük őket szintetikus illatoknak, ám ettől még kár lenne lebecsülni őket, hisz a szintetikus illatjegyek segítségével számos olyan növény, vagy akár tárgy által ihletett illattal bolondíthatják meg a parfümöket, amelyre máskülönben nem lenne lehetőség. Nem beszélve arról, hogy általuk nyílik lehetőség rá, hogy az állati eredetű illatjegyek, mint az ámbra, gond nélkül kiválthatók legyenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése