Mégsem tesz olyan jót a bőrnek az aloe vera?

Meglehetősen felkavarták az állóvizet az aloe vera körül az elmúlt időszak eseményei. Potenciálisan rákkeltőnek kiáltották ki az eddig a természet kincseként imádott növényi kivonatot, melyet igazi Windex spray-ként mindenre ajánlottak már, napégéstől a pattanásig.

Rákkeltő az aloe vera?

Bár a botrány a nyár végén robbant ki, mikor az aszpartám mellett az aloe vera is felkerült a WHO által potenciálisan rákkeltő anyagoknak fenntartott listájára, a történek valamikor 2015 környékén kezdődött.

Ekkor történt ugyanis, hogy Amerikában, egész pontosan Kalifornia államban felvették a Proposition 65 listára, mely azért jött létre 1986-ban, hogy megvédje az embereket a rákkeltő kemikáliák fogyasztásától. A törvény szerint a gyártók kötelesek feltüntetni termékeiket, ha azok a Prop 65 listán szereplő összetevőt tartalmazzák. Az alore vera pedig a listán van.

Csakhogy az aloe verának többféle kivonata ismert és használt, a Prop 65 listára pedig közülük konkrétan csak a nem-színtelenített teljes levélkivonat került fel. Ez az aloe vera levél folyékony része, ami a rostok eltávolítása után megmarad. A gond vele az, hogy aloint tartalmaz, amiről bizonyos, patkányokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy rákkeltő.

Csakhogy azok a patkányok elfogyasztották az aloe vera kivonatot és nem a bőrükre kenték. Arra vonatkozóan nincs ismert kutatási eredmény, hogy bármely aloe vera kivonat bőrápolóként, annak alkotóelemeként használva potenciálisan rákkeltő lenne.

Persze az is igaz, hogy az aloe vera nem tartozik az agyonkutatott kozmetikai összetevők közé, jótékony hatása inkább a régóta fennálló használaton alapul. Ez nem jelenti azt, hogy csak beképzeljük, mikor enyhíti a napégést az aloe verás gél. Ám az, hogy pontosan milyen kivonatát milyen százalékos mennyiségben érdemes használni adott bőrprobléma esetén, az távolról sincs olyan pontossággal meghatározva, mint mondjuk a retinoidok esetén.

2016-ban aztán az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) tartozó IARC (International Agency for Research on Cancer  - Nemzeközi Rákkutató Ügynökség) is felvette az általa osztályozott anyagok listájára az aloe vera teljes levélkivonatát. Ez a lista négy kategóriából áll aszerint, hogy mennyire nagy a kockázata annak, hogy az adott anyag rákkeltő.

Az 1. csoportban az emberre rákkeltő anyagok tartoznak (pédául az UV-sugárzás), a 2a csoportban a vélhetően rákkeltő anyagok, például a légszennyezés. A 2b-be amelyek lehetséges, hogy rákkeltők lehetnek (erre mégvisszatérünk), és a 3-as csoportban azon, rákkeltőnek nem minősíthető anyagok, amelyek kapcsán felmerült ennek valószínűsége (például a szilikon).

Az aloe vera ebben az osztályozásban a 2b kategóriába került, ahová a Qubit összefoglalója szerint akkor sorolnak egy komponenst, ha

• korlátozott bizonyítékok vannak emberi rákkeltő hatására,
• elegendő bizonyíték van kísérleti állatokban rákkeltő hatására,
• vagy erős bizonyítékok vannak rákkeltő mechanizmusra.

Miért kezdtek el vele foglalkozni? Ugyanaz miatt, mint amiért a Prop 65-re is felvették. Ugyanis olyan patkánykísérlet eredménye látott napvilágot, mely szerint nagyobb eséllyel alakult ki tumor a vastagbélben azoknál az állatoknál, amiknek ilyen aloe vera kivonatot tartalmazó vizet adtak. Annak ellenére a listára tették, hogy más, hasonló kutatás nem adott bizonyítékot a rákkeltő hatásra, és embereken sem végeztek olyan vizsgálatokat, mely ezt meggyőzően támasztotta volna alá.

Ne feledjük, itt még mindig csak a nem színtelenített teljes levélkivonat fogyasztásáról van szó, nem bőrápolóként való használatáról.

A WHO azonban meghozta júliusban a döntését és az aloe vera felkerült a potenciálisan rákkeltő anyagok listájára. Ezzel együtt azonban nem jár olyan figyelmeztetés/ajánlás, ami arra vonatkozna, milyen határértékig lehetne fogyasztani vagy sem a kivonatot. Pláne nincs szó arról, hogy a bőrápolókból száműzni kellene a növényi kivonatokat.

A jelenlegi, széles körben elfogadott, hivatalos ajánlások szerint aloe vera kivonatot nagy biztonsággal lehet használni bőrápolókban, nincs semmilyen kutatási eredmény, ami a rákkeltő hatásnak gyanúját felkeltené. Mint minden növényi kivonat, persze kis százalékban ez is okozhat egyeseknél bőrirritációt.