UPDATE: Alkoholok a kozmetikumokban

Az alkoholok a legellentmondásosabb összetevők közé tartoznak, amikről már mi is sokszor, sokat írtunk. A kutatási eredményeket áttekintve azonban arra jutottunk, eljött az ideje, hogy felfrissítsük a legfontosabb infókat velük kapcsolatban, nem egy esetben pedig pontosítsuk, árnyaljuk a róluk kialakult képet.

Ethanol molekula (kép: Getty Images)

Alkoholokon most a kis molekulasúlyú alkoholokat értjük, a továbbiakban minden körülöttük fog forogni, ezek az etanol, a denaturált alkohol, a metanol, a benzil-alkohol, az isopropyl alcohol és az sd alcohol. Ezekről a leggyakrabban olyan jellemzéseket olvashatunk, mint hogy

• szárítják a bőrt,
• potenciális bőrirritálók,
• elősegítik a szabadgyökök keletkezését.

Ezért olyan arcápoló készítmény használatát nem is szoktuk preferálni, melynek összetevőlistájában az első 5 hely valamelyikén alkohol csücsül, különösen ha érzékeny, valamilyen módon irritált bőrről van szó (gyulladt pattanások, rosacea, ekcéma, stb.).

Mégis, meg kell jegyezni róluk, oka van, hogy belekerülnek a készítményekbe, többek között azért alkalmazzák őket, mert:

• segíti a vízben nem oldódó összetevők keveredését, jellemzően az olajok ilyenek, de a fényvédők aktív összetevői közül is ide sorolható néhány
• tartósítószerként is használatos
• kellemesebbé teszi a nehezebb állagú készítmények felvitelét, érzetét, ezért is találkozhatunk velük gyakorta például naptejekben.
• segíti a hatóanyagok jobb bejutását a bőrbe.

De

Ez utóbbi ponton kettéválik a tudomány - na jó, nem, de kétségtelenül tetten érhető egy szigorúbb és egy megengedőbb vonal, és ez utóbbi az, amelyre mostanában egyre nagyobb figyelem hárul. A keményvonalas irányt Paula Begoun nevével is fémjelezhetjük, aki szerint a bőr számára kimondottan rossz hatással van, ha alkoholt tartalmaz egy készítmény, ezért olyanok használatát nem javasolja, amelyeknél az első 4-5 összetevő között szerepel. Ahogyan márkája egy videójából is megtudhatjuk, az "alkoholalapú formulák lebontják bőrünk minden védőrendszerét", amelytől ugyan az olyan hasznos összetevők mint az antioxidánsok nagyobb hatást tudnak kifejteni, mégis, "aközben, hogy ez lehetővé válik, lebomlanak a bőr egészséges vegyületei is, a zsírsavak, a lipidek és más fontos elemek." Mindezt természetesen kutatásokra alapozva mondják el, azonban érdemes a témában elvégzett kutatásoknak is utánamenni.

Erre világít rá például a LabMuffin összegzése is, mely kiemeli, hogy a legtöbb erre vonatkozó kutatás in vitro volt, vagyis petricsészében nevelgetett sejteken, vagy izolált bőrmintákon, az életszerű helyzetekhez képest kimondottan extrém körülmények között vizsgálták például az ethanol hatását a sejtekre, és bár esetükben jelentős sejtkárosító hatásról számoltak be, távolról sem ez valósul meg akkor, ha napi 1-2 alkalommal alkoholtartalmú bőrápolót kenünk magunkra. (Ilyen kutatási anyag például ez és ez is.)

A kis molekulasúlyú alkoholok ugyanis nagyon illékonyak, egy disznóbőrön végzett tanulmány szerint például alig több mint 10 másodperc alatt a vizsgált alkoholtartalmú dezodorból kifújt alkoholmennyiség fele elillant a bőrről. Ehhez pedig érdemes hozzátenni azt is, hogy az alkoholtartalmú készítményekben jellemzően megtalálhatók emolliensek is, melyek igyekeznek ellensúlyozni az alkohol esetleges szárító, irritáló hatását.

Mi több, az in vitro laborkísérletek esetén a bőr legkülső, ún. szarurétegének védő (barrier) funkciójával sem számol, pedig az nem más, mint 20 alrétegnyi ellaposodott, elhalt sejtréteg, melyekmelyek sejtjeit epidermális lipidek kötik össze. Az alkoholnak pedig először ezen kell keresztülverekednie magát, hogy az élő sejtekig eljusson. 

A bőr szerkezete (kép: Getty Images)

Számos kutatási anyagot találunk arra vonatkozóan is, hogy az alkoholos kézfertőtlenítők milyen hatással vannak a bőrre, és mint tudjuk, ezek legalább 60-70%-os alkoholtartalmú készítmények, vagyis többszörösen magasabb az alkoholtartalmuk mint egy fényvédőnek, szérumnak vagy akár egy régimódi arctoniknak. Mégis, több, a tesztalanyok felkarján végzett vizsgálat is arra jutott, hogy még ezek a magas alkoholtartalmú fertőtlenítő készítmények sem okoztak szignifikáns bőrpirosodást (vagyis gyulladást - kutatás itt és itt). Ráadásul több vizsgálat is úgy találta, a bőr barrier funkciója sem sérül jelentős mértékben, legalábbis a transzepidermális vízvesztést (TEWL) vizsgálva csak kifejezetten nagy gyakoriságú (naponta töb mint 80 alkalom), 70-80%-os alkoholtartalmú készítmény esetén jelentkezett szignifikáns változás.

Mindezek alapján pedig akár oda is kilyukadhatnánk, hogy az alkoholokkal semmi gond nincs a kozmetikumokban.

De - ismét

Továbbra se feledkezzünk meg arról, milyen módszereket alkalmaztak ezen vizsgálatok esetén. Arcbőrünk több szempontból is eltér a felkar bőrétől, vékonyabb és érzékenyebb, így az alkoholra is másként reagálhat, pláne ha hosszú távon, nem csak egy kutatási időszak 1-2 hetes időtartama alatt érintkezik rendszeresen olyan készítménnyel, mely tartalmazza.

Azt is érdemes megjegyezni, amire Dr. Dray hívja fel a figyelmet videójában, hogy azáltal, hogy a szaruréteget megbontja, nem csak a hasznos hatóanyagoknak segít utat törni a bőr alsóbb rétegei felé, de az olyan bőrre káros összetevőknek is mint az illatanyagok, legyen szó akár parfümről, akár illóolajokról.

Rengeteg függ ezen kívül attól is, hogy a mi bőrünk mit mennyire tolerál: nem csak konkrétan egy összetevő, hanem egy adott kozmetikum formulájára is értve ezt. Abszolút reális elképzelés ugyanis, hogy a kozmetikumban lévő alkoholnak köszönhetően az aktív hatóanyagok valóban annyival nagyobb mértékben tudnak a bőrbe jutni, hogy azok látványos javulást hoznak, melyek bőven ellensúlyozzak a tényt, hogy az alkohol némileg birizgálta a szaruréteget. Ily módon pedig nem kell mindenáron a "káros" jelző ráaggatni az alkoholra.