Mi mindent tud felszívni a bőrünk?

A kozmetikai összetevők felszívódásának kérdésköre gyakran vált ki komoly aggódást, vagy épp heves indulatokat, ezért fontosnak tartottuk, hogy összegyűjtsük a legfontosabb tudnivalókat a témáról. Van olyan összetevő, ami - bármennyire is masszírozzuk a krémet a bőrbe -, nem fog lejutni a bőr azon részébe, ahol a hozzá fűződő hatásokat várnánk (lásd: kollagén). Míg számos összetevő esetén élénk vita folyik arról, képes-e oly mértében bejutni a véráramba, hogy az egészségügyi problémákhoz vezessen (gondoljunk csak a fényvédő komponensekre).

A téma feldolgozásához LabMuffin cikkét vettük alapul, mely igen találóan megállapítja: bőrünk nem szivacs, hogy mindent felszívjon.

Bőrünk funkciója

Elsőként is fontos megérteni: bőrünk elsődleges és legalapvetőbb funkciója, hogy védje testünket a külső környezeti hatások ellen. Ennek pedig nem része, hogy minden felszívjon, ami csak rákerül. Nem válunk eggyé a kádnyi vízzel, ha beleülünk, de a sminkünkből is jócskán marad még nap végére, pedig azt aztán igazán precíz mozdulatokkal simogatjuk fel.

Bőrünk ezt a barrier funkcióját tehát meglehetősen jól végzi, éppen ezért a kozmetikai cégeknek is számos szempontra kell figyelniük, ha azt akarják, hogy összetevőik hatásosak legyenek.

Mi segítheti a felszívódást?

Egyik ilyen az összetevők molekulamérete. Nyilván minél kisebb, annál nagyobb esély van rá, hogy átjut a bőr felszínén, ezért is szoktuk javasolni például a hialuronsav esetén, hogy előnyös, ha egy krémben kis, közepes és nagy molekulasúlyú hialuronsav is található. Míg a kisméretűnek jobb a felszívódása, addig a közepes a bőr védőrétegét erősíti, a nagyméretű pedig vízmegkötő képessége miatt fontos.

Attól is függ, mennyi összetevő szívódik fel, hogy pontosan melyikről van szó, és attól is, azt testünk mely területére visszük fel. Tehát a különböző hatóanyagok eltérő mértékben szívódnak fel egymáshoz képest is, és attól függően, hogy az arcunkra, vagy épp nyakunkra, dekoltázsunkra juttatunk belőlük. 

Továbbá ehhez kapcsolódik az is, hogy szintén eltérő, mennyi jut el belőlük a véráramig. A krém a bőrbe szívódik fel, nem az érfalakra kenjük rá, egész pontosan az epidermis (felhám) rétegünk az, ahol a "csodát várjuk". A retinolon és néhány más összetevőn kívül minden komponens itt, a felhámban tudja csak kifejteni hatását, beleértve a hialuronsavat is.

Az epidermis vastagsága pedig szintén eltérő a test egyes részeit tekintve, így a hatóanyagoknak sem egyforma vastagságú felhámon kell átverekedniük magukat, plusz a pici erek(kapillárisok) esetén is lehet eltérés abban, mennyire helyezkednek el közel vagy távol az epidermisztől (Itt persze nagyn nagyon pici különbségekről van szó, a krémek összetevői esetén mégis, néhány tíz mikrométer is óriási távnak számíthat.)

Vannak persze olyan összetevők, amik segíthetik más hatóanyagok felszívódását: ezek lehetne alkoholok (igen, a denaturált alkoholnak is van ilyen szerepe, ezért nem mindig üldözendő összetevőnek számít), zsírsavak, esszenciális olajak, de az urea és a víz is ide tartozik. Továbbá érdemes megemlíteni néhány kozmetikai eljárást is, amik szintén növelhetik a hatóanyagok felszívódását. Ilyen az ultrahangos, az elektroporátoros, az ionos, vagy microneedling arckezelés, ezek azonban már bőven túlmutatnak azokon a lehetőségeken, amikkel mi, otthon rendelkezünk a mindennapos arcápolás során.

Nagyon sokat számít az is, milyen az adott termék pH értéke. Ha egy összetevő savasnak számít, az alacsony pH érték mellett lesz képes jobban beszívódni a bőrbe - a kozmetikumok rétegezése szempontjábó például érdemes erre figyelni, ehhez segítséget itt találtok.

Azt elérni tehát, hogy egy krém összetevői áthatoljanak nemcsak a szarurétegen, de a teljes felhámon is, piszok nehéz dolog. Persze nem lehetetlen, sőt, változó mértékben ez meg is valósul, hisz arra vonatkozóan is elérhetők valid kutatási eredmények, hogy kimutatható volt egy-egy hatóanyag a véráramban is. Éppen ezért továbbra is úgy gondoljuk, fontos, hogy minél több kutatást végezzenek el a kérdésesnek ítélt összetevőkkel kapcsolatban, hogy kiderüljön, milyen reális hosszú távú hatása lehet használatuknak. 

Azonban ha tudatosan, körültekintően választunk arcápolót, jó eséllyel csak amiatt kell majd szurkolni, hogy legalább akkora mértékben hasznosuljon a bőrben, hogy valóban kifejtse a kívánt hatást.