Újabb aggályokat fogalmaztak meg az octocrylene tartalmú fényvédőkkel szemben

Az octocrylene az egyik levitatottabb kémiai fényvédőnek számít manapság, egy nemrég közzétett kutatás pedig használatának újabb érzékeny pontjára világított rá.

Okok, amik eddig az octocrylene ellen szóltak

Azt már eddig is tudtuk róla, hogy ez a kémiai fényvédő:

• viszonylag könnyen beszívódik a bőrbe, és felmerült a gyanú, hogy ott elősegíti a káros szabadgyökök keletkezését. 
• egy 2010-es kutatás szerint egyre gyakoribb, hogy az octocrylene fény hatására előjövő kontakt dermatitiszt (bőrgyulladást) vált ki, különösen gyerekeknél és kétoprofénre allergiás felnőttek esetén.
• az összetevő használatát (az avobenzone-nal egyetemben) Palau-ban már betiltották a korallokat károsító hatása miatt, Hawaii-ban pedig a minap fogadott el a szenátus határozatot ugyanerről, mi több, itt még az oxybenzone és octinoxate összetevőjű termékeket sem lehet ezentúl értékesíteni.

És a plusz egy, amire érdemes figyelni

Egy március elején közzétett kutatás eredményei újabb aggályokat támasztottak az octocrylene tartalmú készítményekkel szemben, mégpedig azt, hogy a komponens lebomlása során karcinogén benzophenone keletkezik. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a kutatási anyag megjelenését követően az Európai Parlament is foglalkozni kezdett az üggyel, legalábbis március 9.-én Annika Bruna Európai Parlamenti képviselő kérdéseket nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a kutatási eredmények tekintetében lehetőség van-e az octocrylene tartalmú termékek piacról történő kivonására, gyártásuk felfüggesztésére, a tagállamok figyelmeztetésére.

Miért lehet olyan nagy dolog ez?

A benzophenone-t összefüggésbe hozták már genotoxicitással, karcinogenitással és endokrin rendellenességekkel is. Szerkezetileg rokon vegyületeivel, mint a benzophenone-1, benzophenone-3-mal együtt kimutatták már róluk, hogy különböző bőrbetegségeket okozhatnak, mint kontakt dermatitiszt, erythemat, vagy urticariat, azaz csallánkiütést.

A kutatás abból a szempontból érdekes, hogy ebben is szerepel, már az octocrylene előállítása során is keletkezik benzophenone, mint szennyezőanyag, és a jelenlegi gyártási módszerekkel ez tisztítással sem távolítható el teljesen, < 1 mg/kg mennyiségben (legalább) benne marad, és így a kész termékben is megtalálható. Ez egyébként köztudott dolog a kozmetikumgyártók körében. 

A kutatásból pedig kiderült, hogy emellett benzophenone keletkezik az octocrylene lebomlásával is. 

Összesen 16 octocrylene tartalmú fényvédőt teszteltek, köztük itthon is ismert világmárkák termékeit,  többek között a Bioderma, Uriage, La Roche-Posay, Neutrogena, L'Oreal és a Cosmia egy-egy terméke is szerepelt. Plusz egy kontroll fényvédőt alkalmaztak, melyben nem volt octocrylene, eredményül pedig azt kapták, hogy a 16 termék mindegyikében kimutatható volt a benzophenone, a kísérleti időszak végére pedig ennek szintje átlagosan megduplázódott. A kontroll termékben ellenben sem az elején, sem a tesztidőszak végén nem volt jelen.

A kísérleti időszakon itt az amerikai FDA hathetes gyorsított stabilitási tesztjét értjük, ami egyenértékű azzal, mintha egy évig tárolnánk szobahőmérsékleten a naptejet - praktikusan most a múlt év tavaszán vásárolt fényvédőnk kupakját akarnánk lepattintani.

Számokkal kifejezve ez azt jelenti, hogy a kezdeti átlag 39 mg/kg benzophenone (6 és 186 között változott termékenként az értéke) a hatodik hét végére 75 mg/kg mennyiségre ugrott, volt, amiben 9,8, más termékben 435 mg/kg értékkel. Ami fontos, megállapították, hogy a kocentráció növekedése szorosabb összefüggésben állt a termék formulájával, mint azzal, mennyi a kezdeti octocrylene mennyisége benne, amit egyébként az EU-ban forgalmazott termékekre rá sem kell írni. 

És ez vajon sok?

Mihez képest. Egy 2020. decemberi tanulmányban a Fogyasztóvédelmi Biztonsági Tudományos Bizottság (SCCS - EU-s szervezet) összegyűjtötte a benzophenone-3-mal kapcsolatos kutatások eredményeit, hogy ezek alapján véleményt fogalmazzon meg az összetevő kozmetikumokban való használatáról. 

Ehhez tudni kell, hogy a jelenlegi EU-s előírások szerint fényvédőkben UV-szűrőként 6%-os maximális mennyiségig használható a benzophenone-3, illetve egyéb termékekben a tartósság stabilizálásának érdekében 0,5%-os mennyiségig.

Ehhez képest az SCCS azt állapította meg, hogy 

- a benzophenone-3 UV-szűrőként való használata a maximális 6%-os koncentrációban akár krém, akár hajtógázas vagy pumpás spray kiszerelésben, nem biztonságos a fogyasztók számára.

- a benzophenone-3 UV-szűrőként való használata a maximális 6%-os koncentrációban arckrémek, kézkrémek és ajakápolók esetén biztonságos a fogyasztók számára.

- a benzophenone-3 használata a maximális 0,5%-os koncentrációban a kozmetikia termékekben, azon formulájának tartóssága érdekében biztonságos a fogyasztók számára.

 

Úgy találták, UV-szűrőként használva krémekben, hajtógázas vagy pumpás spray-kben maximum 2,2%-os koncentrációban biztonságos, abban az esetben, ha emellett a formula nem tartalmaz további 0,5%-ot annak tartóssága érdekében. Ha ez megvalósul, akkor 2,2 helyett csak az 1,7%-os maximális koncentrációt javasolják.

Azt persze eddig is tudtuk, hogy az octocrylene (és más kémiai fényvédők is) valamilyen mértékben beszívódnak a bőrbe, sőt a véráramba is bekerülnek, ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy annak mennyisége valóban komoly egészségügyi problémákat okozna - vagy legalábbis nagyobb eséllyel, mintha nem fényvédőzünk, és így bőrrákot kapunk. (Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a LabMuffin cikkét is.)

A francia kozmetikai cégek szakszervezete, a FEBEA is úgy nyilatkozott a kutatással kapcsolatban, hogy miután a gyártók tisztában vannak a benzophenone jelenlétével, kozmetikumaikat mindig ennek tudatában formulázzák, és így jelenléte a toxicitási küszöb alatt marad, a termékek pedig biztonságosak lesznek az emberek számára.

A kutatás eredménye azonban rámutat, mennyire fontos, hogy megfelelően legyen formulázva egy termék, tartalmazzon olyan stabilizátort, mely lassítja az octocrylene lebomlását (pláne, ha mellette esetleg tartalmaz benzophenoe-3-mat is), valamint már az octocrylene gyártása során a lehető legnagyobb mértékben tisztítsák meg a benzophenone-tól, ezzel is csökkentve bárminemű egészségügyi probléma kialakulását.

Még egy dolog azonban hozzátartozik a képhez: az általános ajánlás szerint fontos, hogy a fényvédőnket megfelelő mennyiségben vigyünk fel bőrünkre, hogy valóban azt az SPF védelmet nyújtsa, ami rá van írva, és mint tudjuk, a rendszeres utánkenés is fontos, pláne egy verőfényes napon, ha a fél napot a szabadban töltjük. Ez azonban együttjár azzal is, hogy gondos kezeink jó nagy adag fényvédőt rétegeznek a bőrre gyakori rendszerességgel, és ilyenkor kérdésként kerül fel, vajon így már nem lépi-e túl az octocrylene, illetve a benzophenone azt a határértéket, amely felett már valóban egészésgügyi kockázattal jár a használatuk.

Erre vonatkozóan olyan adatokat találtunk, hogy egy kutatás szerint a benzophenone-3 átlagosan 10%-os mennyiségben szívódik fel a kozmetikumokból a bőrbe, de ez függ attól is, milyen típusú a vivőanyag. Az FDA esetén találtunk adatot arra vonatkozóan, hogy szerintük a 0,5 ng/ml az a határ, ami alatt a vérből kimutatott benzophenone-3 mennyiség még biztonságosnak ítélhető (1 mg = 1 millió ng).

Ehhez még egy kis infó, hogy van egy margin of safety (MOS), biztonsági határérték jelzőszám a kozmetikumok összetevői esetén, amit megvizsgáltak a benzophenone-3-ra is egy kutatásban (a fenti linken olvashatjátok ennek összefoglalását is), és arra jutottak, hogy ha a teljes testünket bekenjük 6%-os benzophenone-3 tartalmú naptejjel (képzeld magad a nyári vízpartra), és ezt napi készer csináljuk 6 órán belül, a naptejes falkonon olvasható, ajánlott felvitt mennyiséggel, akkor ez a MOS érték 42-es, míg ha csak az arcunkon használjuk a naptejet, 1307, amellett, hogy a MOS < 100 érték esetén már egészségre veszélyes szintet jelöl.

Ez azonban tehét a benzophenone-3-ra vonatkozik, mint önálló összetevőre, de kétségtelen, ha az octocrylene is bizonyos mértékben képes lebomlani benzophenone-ra, az csak tovább rontja a termék biztonságát.

Mit tudunk tenni?

Azt mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy milyen fényvédőt használ, azt azonban ne feledjük:

- egyik tanulmány sem azt mondta ki, hogy ne használjunk fényvédőt! Az UV-sugárzás káros hatásai nagyok, kimutathatók, és szükséges, hogy védekezzünk ellenük.

- az azonban átgondolnadó, hogy amikor tehetjük, védjük magunkat kalappal, ruhával az UV-sugárzás ellen, azok biztosan nem fognak beszívódni a bőrünkbe.

- a naptejek drágák, tudjuk jól mi is. De átgondolandó, hogy pár száz forintért megéri-e a múlt évi alján maradt kis mennyiséget elkenni magunkra idén, vagy inkább veszünk újat.

- a kozmetikumok összetevőit vásárlás előtt ellenőrizni érdemes és szükséges, hogy ismereteink birtokában a legjobb döntést tudjuk meghozni.