Minden, amit tudni érdemes az önbarnítókról + KM legek

Immáron jó pár év önbarnítós múlttal a hátam mögött az idei tavaszi-nyári szezonban mellettük tettem le a voksomat, mivel még mindig ezeket a termékeket tartja a vonatkozó szakirodalom az egyik legkevésbé ártalmas módjának arra, hogy a bőrünk egy kis színt szerezzen.
.


Mivel nyakunkon a jó idő, és gyanítom, hogy nem csak bennem merült fel, hogy lassan barnítani kéne, ezért arra gondoltam, hogy összeszedek Nektek is minden olyan hasznos infot, amit tudni lehet és érdemes a témában..

Az önbarnítók "lelke"

Az önbarnító termékek egy olyan kategóriát képviselnek, amiről olvastam már hideg és meleget is, és tény, hogy csak egy újabb kemikália, amit a bőrünkre kenünk, viszont még mindig jobb önbarnítani, mint a napon sülni vagy szolizni.

Érdekesség az önbarnítókkal kapcsolatban, hogy a barnító képességüket márkától és árkategóriától függetlenül egyetlen összetevőnek köszönhetik, az ún. dihydroxyacetone-nak vagyis közismertebb nevén a DHA-nak. Ez az összetevő maximum 5%-át teszi ki a terméknek, és értelemszerűen minél több van benne, annál intenzívebb színt érhetünk el az önbarnítónkkal. Mivel a DHA révén szerzett barnaság csak a felhámot érinti, az önbarnítók 5-10 nap után lehámlanak a felhámsejtekkel együtt. Ez függ attól is, hogy hámlasztunk-e, mennyit izzadunk, vagy épp mennyi időt töltünk a vízben, ezek ugyanis felgyorsítják a folyamatot. A szín élettartamát erythrulose képes meghosszabbítani, ezért érdemes olyan terméket választanotok, mely tartalmazza ezt az összetevőt is. Gyakran láthattok az összetevők közt caramelt is - ennek nincs tartós bőrszínező tulajdonsága, csak a bőr felszínét színezi el ideiglenesen barnára, és azért teszik az önbarnítókba, hogy segítsék az amúgy áttetsző anyag felviteltét, vízzel egyébként könnyen le is jön.

A DHA-ra visszakanyarodva fontos tudnivaló még az összetevő hátránya is, mégpedig az, hogy hatására a bőrben több szabad gyök képződhet, így önbarnítók mellett fokozottan ajánlott a fényvédők használata vagy pedig önbarnítás után 24 órával ajánlott a napot kerülni.

A profi önbarnítás alaplépései

Bevallom, hogy nem tartozik a kedvenc esti elfoglaltságaim közé, mikor az önbarnítás procedúrájával kell küzdenem, én pl. ahol tudok, próbálok csipkedni a folyamat lépéseiből, szóval teljesen meg tudom érteni azokat, akik túl macerásnak tartják az önbarnítást, viszont fontos, hogy ha már belevágtok, akkor bizonyos lépéseket semmiképp sem szabad kihagynotok ahhoz, hogy szép eredményt érjetek el!

1. Hámlasztás: A bőr előzetes lehámlasztása a művelet egyik legkritikusabb pontja, mivel a DHA az elhalt hámsejteket intenzívebben színezi meg, mint az ép bőrt, ezért hámlasztás nélkül könnyen foltos lehet a végeredmény, főleg az olyan kritikus pontokon, mint a könyök vagy a térd. A hámlasztók közül leggyorsabb eredményt fizikai (mechanikai szemcsés) radírokkal lehet elérni, amiknek a hatása tovább fokozható luffaszivaccsal vagy mondjuk egy dörzskesztyűvel.
2. Hidratálás: Szintén az előző pontban említett okokból érdemes közvetlenül az önbarnítózás előtt testápolót használni, kiváltképp a könyökön, térden és a hajlatokban.
3. Egyenletes felvitel: Ehhez a lépéshez ajánlott beszerezni egy speciális kesztyűt, már csak azért is, hogy a tenyeretek ne színeződjön el. (Speciális kesztyűt találhattok pl. a TanOrganic és a St. Tropez kínálatában is.)

A legjobb önbarnítók 

Ahogy már korábban is említettem, az önbarnítók kulcsösszetevője ugyanaz, ezért termékválasztáskor a hangsúly inkább a többi összetevőn van, pl. jó, ha egy önbarnító tartalmaz antioxidánsokat is, illetve ha extra óvatosak akartok lenni, akkor lehetőleg minél kevesebb (az INCI első 1-4 helyén nem szerepel) vagy semennyi alkohol nincs benne.

Mivel a DHA egy növényi eredetű összetevő (egész konkrétan a cukornádból nyerik), ezért van az, hogy natúr és organikus önbarnítókkal is találkozhattok. A natúr tannerek közül Alverde Önbarnító Testápolója nem csak a legnépszerűbb natúr önbarnító, de az összes barnító közül is ez a kedvencetek - könnyed, folyós állaga miatt egyszerű eloszlatni a bőrön, hamar beszívódik, hátránya viszont az erős szaga és hajlamos foltosodásra is. 

Drogériás fronton a Müller sajátmárkás önbarnítója, az Lavozon Önbarnítós Testápoló az egyik KM-es leg: előnye, hogy nem tartalmaz alkoholt, van benne viszont panthenol és E-vitamin, ráadásul mini kiszerelésben is kapható, a DM-es Sundance Önbarnító Tejjel pedig állítólag nagyon szép színt lehet elérni, és nincs narancsos beütése sem.

Sok pozitív vélemény érkezett még Yves Rocher Autobronzant Le Soin Vegetal Corp Express Önbarnító Permetre is, aminek a spray kiszerelése nagyban megkönnyíti a termékhasználatot. A Dr. Kelen Selfsun Tan Önbarnítót a gyönyörű természetes színe, kiadós állaga miatt, az Oriflame Silk Beauty Sun Glow Önbarnító Testápolót pedig az enyhe szaga, és a benne levő apró, ragyogásfokozó csillámok miatt szerettétek meg.

A különlegesebb, viszont sajnos csak online beszerezhető darabok közé tartozik a Paula's Choice Sun 365 Self-Tanning Foam, ami azon ritka példányok egyike, melyben egyáltalán nincs illatanyag, ezért arcra is bátran használható, ráadásul nincs meg az a jellegzetes önbarnító szaga sem. Fantasztikusan szép barna színt ad az itthonról szintnén csak rendeléssel megkaparintható St. Tropez Self Tan Bronzing Mousse, de ez el is várható tőle, mivel a világ egyik leghíresebb önbarnítójaként van számon tartva.

A többi önbarnítóhoz íródott véleményt ide kattintva olvashatjátok el.

Ti használtok önbarnítókat? Mik a tapasztalataitok velük?