Ismét eltelt egy teljes szezon a legutóbbi parfümös poszt óta, a Parfümblog gazdája, Dobos Andrea viszont szerencsére megint gondolt ránk, és írt Nekünk egy szuper kis szezonális parfümösszefoglalót :)
Ha megkérdezik, hogy melyik a kedvenc évszakom, sosem az ősz ugrana be elsőre, pedig amikor éppen nyakig benne vagyunk – mint most – akkor rájövök, hogy igazán szép hónapok azok, amelyek már búcsúztatják a kánikulát, de még napközben simogatóan meleg a napsugár, amikor már a természet pihenni készül, de még utoljára a legpompásabb színorgiával örvendeztet meg minket és amikor bátran lehet a ruhatárban kombinálni a kedvenc darabokat, és van lehetőség a méregdrága, designer bőrdzsekimet felvenni, amit a legkedvesebb barátnőmtől kaptam.☺
Viccet félretéve, ilyenkor ősszel jövök rá, hogy parfümhasználat szempontjából a legizgalmasabb időszakban vagyunk: gyakorlatilag bármelyik illatunkhoz nyúlunk, jól járunk vele - kivéve a nagyon friss, illanós citrusokat és a leggazdagabb, fűszeresebb darabokat – hiszen az időjárás kifejezetten kedvez az illatjegyek harmonikus kibontakozásához. Ilyenkor ősszel a parfümpiac már javában az ünnepi/téli illatokat kezdi felvonultatni, én mégis azt ajánlom, hogy merjünk kísérletezni és izgalmas, egyedi illatokat viselni, melyek képesek a legködösebb reggeleket is feldobni.
Ha van őszi slágerillat-érdemérem az idén, akkor azt kétség kívül Paco Rabanne Olympea (Parfümblogos kritika róla itt) illata kapja. Bár meglovagolva a mai illattrendeket, édes-fás vonalat képvisel, mégis a sós vanília akkordja a tengeri tónusokkal izgalmas illatjátékot eredményez a bőrön. Nagyon nőies, komfortos illat.
Ha ősz, akkor az ikonikus Guerlain Shalimar nem maradhat ki a sorból, már csak azért sem, mert minden orientális illatok anyja csodásan balzsamos, érzékien fűszeres jellege hűvösebb, de nem dermesztő hidegben a legszebb szerintem. Akinek pedig túl soknak bizonyul a fűszer és a balzsam, az próbálja ki a Shalimar Parfum Initial változatát, mely magába foglalja az anyaillat lényegi esszenciáját, és egy kis friss citrusos-fás akkorddal könnyedebb és játékosabb, ami sokak által hordhatóbbá teszi az illatot.
Nekem, ha ősz, akkor dércsípte bogyók és az eső áztatta avar aromája ugrik be elsőre. Amikor pedig kipróbáltam az L’Erbolario Goji (Parfümblogos kritika róla itt) illatát, rádöbbentem, hogy ez az, csak parfümbe öntve. Maga a megtestesült ősz üvegbe zárva. Izgalmas, ritka illat, egyszer mindenképp próbáljátok ki.
Van egy illat, ami bár télen-nyáron kitűnő választás azoknak, akik az eleganciára esküsznek, mégis ősszel érvényesül igazán az a karaktere ami miatt évek óta nagy népszerűségnek örvend. A Prada Infusion d’Iris 2007 óta maga az olasz elegancia és letisztult sikk, egyszóval minden, ami Prada. Csodálatos kifejezése annak, hogy az írisz földes, olykor nyers illata milyen harmonikusan tud belesimulni a fás-füstös jegyekbe. Én a sima Infusion d’Iris változatért is rajongok, de személyes kedvencem a balzsamosabb, melegebb Infusion d’Iris Eau de Parfum Absolue.
Természetesen minden valamire való őszi válogatásban helye van az örök kedvenc Chanel Coco Mademoiselle-nek, hiszen ennél tökéletesebb, elegánsabb és „pasikat a lábukról levevős” illatot nehéz találni. Benne van a Chanel illatokra jellemző luxusminőség (ezért kerül annyiba, amennyibe…) és az a bizonyos kis csavar, amitől megismételhetetlen és utánozhatatlan parfümhercegnővé emelkedett a rangja. De van egy másik parfüm, amely azzal a lehetetlennek tűnő feladattal próbálkozott, hogy visszaadja a Coco Mademoiselle nagyvilági eleganciáját és az oly legendás ámbra-pacsuli kettősét hasonlóan izgalmas és elegáns köntösben prezentálja újra. És sikerült, méghozzá a Gres parfümháznak a Lumiere Noir képében, ráadásul szinte nevetségesen olcsó áron.
Végül az idei ősz abszolút kedvencét szeretném ajánlani nektek, amelyre teljes mértékben jellemzőek azok, amelyeket a bevezetőben írtam: a bátor, kísérletező hölgyek (és urak) jutalma egy csodás, semmihez sem fogható orientális illatfelhő, ha lesznek olyan bátrak, hogy viseljék a Lush Karma illatot. Ez az illat maga a „wow”, a „húha”, a „miezazisteniillatrajtad”! Gyakorlatilag az aromás-fás jegyek pacsuliba oltva és nyakon öntve egy jó nagy adag fahéjjal, melyet a gyantás-balzsamos akkordok kellő mértékben elnyomnak ahhoz, hogy ne füstölőként illatozzunk. Kerek, igazi életvidám illat, mellyel nem lehet észrevétlennek maradni. Nekem szerelem volt első szippantásra.
Nektek mi a kedvenc őszi illatotok?:)
Nektek mi a kedvenc őszi illatotok?:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése