Tényleg fontos védenünk bőrünket a monitorok által kibocsátott kék fénytől?

Ha fényvédelemről van szó, alapvetően az UVA és UVB sugárzás elleni védelemről beszélünk. Mellettük egyre többször kerül szóba azonban a kék fény is, aminek szintén bőrkárosító hatása van. A napfény mellett a monitorok és mobilok, tabletek kijelzői is bocsátanak ilyen fényt, ami felvetheti a kérdést: a készülékek okozta nagyobb kék fény kitettség igényel extra fényvédelmet?

Mi az a kék fény?

Tegyük először is gyorsan tisztába, milyen fényről van szó. Mint arról korábban írtunk, a kék fény, vagyis a High-Energy Visible, azaz HEV fény, a látható fény kék és lila összetevőjét jelöli. A kék fényt a 380-500 nm tartományban találjuk, vagyis részben átfedi az UVA sugarak tartományát. 

Stephen Ko kozmetikai vegyész készített egy remek összefoglalót a témáról, amiben arról ír, hogy a legtöbb HEV-vel kapcsolatos kutatás in vitro jellegű volt, vagyis petricsészében vizsgálták, miként reagálnak a bőrsejtek a kék fényre. Ilyen körülmények közt valóban megfigyelték a szabadgyök képződés növekedését, a kollagénállomány csökkenését és a megnövekedett sejtpusztulást. Azonban feltételezhető, hogy ezek az eredmények nem ugyanolyan mértékben következnek be a valós körülmények közt.

Mint írja, ennek egyik oka, hogy bőrünk több rétegből épül fel. Egyik ilyen az epidermisz, amelyben a melanin is termelődik. A melanin pedig képes rá, hogy elnyelje a látható kék, zöld és vörös fényt. Azokat a bőrre káros hatásokat tehát, amelyeket az in vitro kísérletek alkalmával megfigyeltek, elenyésző mértékben érték tetten a valódi emberi bőr esetén. Ez alól kivételt képez a hiperpigmentáció, amelyet sötétebb bőrtónusú emberek esetén valóban megfigyeltek.

Nem csak a fény típusa, annak erőssége is számít

Fontos azonban megjegyezni, a sugárzás mértéke is befolyásolja, milyen mértékű bőrkárosodás érhet minket a kék fénytől. Nem mindegy, hogy egy gyenge fényről, vagy erős fényhatásról van szó: a napból érkező sugárzásról vagy például a mobilunk kijelzője által kibocsátott kék fényről.

Fotó: thinkstockphoto

Egy vizsgálatban bár kimutatták a kék fény hiperpigmentációs hatását, a fény erőssége oly nagy volt, amely 1,5-2,5 órányi direkt napozással volt egyenértékű. Ugyanilyen mértékű bőrkárosító hatást nagyjából 2000 órányi képernyő előtt töltött idő alatt tudnánk összehozni - abban az esetben, ha azt a képernyőt még kellően közel is tartjuk a bőrünkhöz. 

Ko anyagából megtudhatjuk, hogy a legerősebben világító TV-k is csak a nap által kibocsátott kék fény erősségének nagyjából 0,5%-ára képesek - erre is úgy 30 centis távolságból. Ha már kétszer akkora távolságra, 60 centire ülünk a képernyőtől, az energia szintje negyedével csökken, és már csak 0,125%-a lesz a nap kék fény erejének.

Milyen mértékű védelem szükséges a kék fény ellen?

Míg az UV-sugárzás esetén az SPF értékkel pontosan meghatározható a fényvédelem mértéke, a kék fény esetén ilyen rendszer nincs kidolgozva. Épp ezért az egyes kozmetikumok kék fény elleni védelme, hatásossága sem hasonlítható össze egymással, és önmagukban sem értelmezhető, pontosan milyen védelmet nyújtanak. Máskülönben az alapjáraton használt fényvédők, a kozmetikumok antioxidáns összetevői segítségünkre vannak a kék fény elleni védelem esetén akkor is, ha külön felirat erről nem szerepel a dobozon. Erre védelemre pedig sokkal inkább lehet szükségünk napozás, direkt napfény esetén, mint a monitorunk előtt.

Vagyis, ha a reggeli rutin része a fényvédőzés, hosszabb napon tartózkodás esetén pedig ügyelünk az újrakenésre, napvédelemre, megtettünk minden tőlünk telhetőt a kék fény ellen is. Persze egy kis antioxidáns szérum mindig jól jön, ám ez a kék fény nélkül is így van.