Mondhatni, hogy már bevett szokás nálam, hogy minden év tavaszán írok valamilyen fényvédelemmel kapcsolatos posztot, tavaly például a legjobb koreai fényvédőket gyűjtöttem össze Nektek, tavalyelőtt pedig a KM legjobb arcra való illatanyag- és alkoholmentes fényvédőit, idén pedig arra gondoltam, hogy azokra a fényvédelemmel kapcsolatos kérdésekre szedem össze a válaszokat, amik a leggyakrabban szoktak felmerülni a kommentjeitek közt... 🌞
Mi a különbség a kémiai és a fizikai fényvédő összetevők között?
A fizikai fényvédők azok, amik nem szívódnak be a bőrbe, hanem a felületén tapadnak meg, és visszaverik a káros sugarak zömét, és a felkenés pillanatától kezdve védenek. A kémiai fényvédők ezzel szemben beszívódnak a bőrbe és elnyelik az UV sugarakat - az ő felvitelük után érdemes 20 percet várni. Fizikai fényvédő összetevőből csupán 2 fajta létezik: titánium-dioxid és cink-oxid. Mindegyik stabil, széles spektrumú védelmet ad, akár önmagában is. Kémiai fényvédő összetevőből viszont sokféle van (ebben a táblázatban gyűjtöttük össze a leggyakoribbakat fényvédelem és stabilitás szempontjából), akad közöttük stabil és kevésbé stabil, olyanok, amik az UVB és amik az UVA ellen védenek. Egyik sem ad önmagában megfelelő védelmet, így ezekből mindig többet is találunk a minőségi fényvédőkben, illetve szerencsére az EU-ban törvényi szabályozás is van arra, hogy a fényvédőnek minimum harmad akkora UVA védelme kell legyen, mint amekkora SPF értéke.
Arcra lehet testre való fényvédőt használni?
Természetesen lehet, viszont fontos, hogy mindenképpen nézzetek előtte összetevőlistát. Mivel nagyon érzékeny és fehér az arcbőröm, ezért nálam például fontos kritérium, hogy az adott fényvédő széles spektrumú fényvédelemmel bírjon, illat- és alkoholmentes legyen, illetve szeretem, ha vannak antioxidáns összetevők is a készítményben, mert növelni lehet velük a fényvédelem hatékonyságát. Ezeken kívül még érdemes lehet megnézni azt is, hogy a kiszemelt fényvédő tartalmaz-e magas komedogén indexű összetevőket, főleg pattanásokra hajlamos bőr esetén.
A Krémmánia legjobb illat- és alkoholmentes fényvédőit itt gyűjtöttük össze >>
Zsíros bőrre milyen szempontok szerint válasszak fényvédőt?
A fényvédő választás elsősorban a zsíros bőrűeknek szokott gondot okozni, ráadásul minél magasabb egy fényvédő faktorszáma, annál nehezebb olyan változatot találni, amitől nem fénylik át a bőr. Kompromisszumos megoldást a kissé alacsonyabb fényvédő tartalommal bíró napvédők jelentenek, de azért próbáljatok nem 30 faktor alá menni. Érdemes kifejezetten zsíros bőrre szánt, 30-35 faktoros fényvédők közt kutakodni, és persze mindenképp tanácsos elolvasgatni a KM-en más zsíros bőrűek tapasztalatait is az adott termékkel kapcsolatban.
Mi a különbség egy SPF30 és egy SPF50 faktoros fényvédő között?
Az SPF (Sun Protection Factor) érték azt adja meg, hogy mennyire véd a fényvédő az UVB sugarak ellen. Az SPF szám azt jelenti, hogy a fényvédő a sugarak 1/SPF részét átengedi.
- SPF 5-ös vényvédő az UVB sugárzás 1/5-t engedi át, azaz a napsugarak 80%-t kiszűri
- SPF 15-ös fényvédő a napsugarak 1/15-ét átengedi, és a 93%-t kiszűri
- SPF 30-as fényvédő a napsugarak 1/30-ét átengedi, és a 96,6%-t kiszűri
- SPF 50-es fényvédő pedig a napsugarak 1/50-t engedi át, a 98%-t kiszűri
Egy SPF30 tehát 96,6%-át, egy SPF 50 fényvédő pedig 98%-át szűri ki az UVB sugárzásnak, ami ebből a szemszögből nézve pici különbség. Ha a másik oldalról nézzük, akkor viszont a különbség jelentősebb, hiszen a káros sugár, ami elér minket SPF 30-nál kb. 1,5-ször több, mint az SPF 50-nél, vagyis papírforma szerint az SPF50-es fényvédővel 1,5x később égünk le, mint egy SPF30-assal. Ez főleg strandon lehet fontos különbség, így oda érdemes a nagyobb faktorszámot választani.
A reggeli rutin hányadik lépéseként tegyem fel a fényvédőt? Nap közben újra kell kennem?
A válasz nagyon nagyon egyszerű: mindig a fényvédelem a (reggeli) bőrápolási rutin utolsó lépése, vagyis az utolsó réteg, ami a smink előtt felkerül. Gyakran kérdezitek egyébként azt is, hogy nap közben újra kell-e kenni a fényvédőt, ami ugye a smink miatt elég macerás - erre a SkinSmaros lányok adtak elég gondosan kifejtett választ nem is olyan régen, amiben arra jutottak, hogy mivel a fényvédelemért felelős aktív összetevők akkor kezdenek csak bomlani, ha közvetlenül érintkeznek a napsugarakkal, így egy átlagos napon, amikor csak annyi időt töltesz a napon, hogy bejuss mondjuk a munkahelyre, majd haza, még akkor is élvezni fog a bőröd némi védelmet, mikor már hazafelé tartasz, szóval nem szükséges újrakenni. (Ha a napjaid nagy részét kinn töltöd, vagy strandon vagy, akkor viszont érdemes páróránként újrakenni a fényvédőt.)
A koreai fényvédőkön mit jelent a PA érték?
A jelzést elsősorban Japánban és Koreában használják, és arra szolgál, hogy megmutassa, mennyire véd az adott készítmény az UVA sugárzástól. A PA++ közepes UVA védelmet jelent, a PA+++ pedig magasat, de vannak PA++++, vagyis elvileg maximális UVA védelemmel rendelkező fényvédők is. A PA értéke a legtöbb koreai fizikai fényvédőnél PA++, a kémiai fényvédőknél legalább PA+++ vagy PA++++.
Mik azok és miért jobbak a hibrid fényvédő összetevők?
Az Tinosorb S, Tinosorb M és Mexoryl SX néven futó ún. hibrid fényvédő összetevők széles spektrumú védelmet biztosítanak (vagyis az UVA és az UVB sugarak ellen is egyaránt védenek), stabilak, sőt, a fizikai szűrőkhöz hasonlóan nem hatolnak át a bőrön, így minimális az egészségügyi kockázatuk. A Tinosorb S egyébként más összetevőket (pl. avobenzone) is véd az UV-sugárzástól, vagyis meghosszabbítja az élettartamukat.
Nektek mik most a kedvenc fényvédőitek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése