Kémiai hámlasztás nyáron - szabad vagy sem?

Az egyik leggyakoribb kérdés az otthoni kémiai hámlasztással kapcsolatban ilyenkor tavasszal, hogy jó ötlet-e továbbra is hámlasztani nyáron vagy sem. Ráadásul régen én se teljesen jól tudtam, hogy mi is a helyzet ezzel, de azóta alaposan utána néztem, úgyhogy most leírom, hogy mire jutottam, illetve mire jutottak az ezzel kapcsolatos kutatások.

Kémiai hámlasztók, amik nem teszik érzékenyebbé a bőrt a napra: PC 2% BHA hámlasztó, G&G 4% PHA+BHA hámlasztó, Neostrata 10% PHA hámlasztó

Ez a mostani poszt csak kifejezetten arról fog szólni, hogy melyik sav teszi érzékenyebbé a bőrt a napra és melyik nem, és az "alapokról", hogy egyáltalán mi ez az egész nem írok benne. A nagyon régi, 6 éves hámlasztós posztjaimat frissítettem Nektek sokkal jobbra, mint volt. Itt találjátok az alapokat (savak fajtái, mi mire jó), itt pedig a gyakorlatiasabb hogyan használd és egyéb 6 év alatt kapott gyakori kérdésekre a válaszokat.

Glikolsav - igen, fényérzékenyít

A legtöbben, akik elkezdenek utána olvasni a hámlasztással kapcsolatos dolgoknak hamar rátalálnak arra a félig tévhitre, hogy a "hámlasztók fényérzékenyítenek", így általánosságban. Ennek az az alapja, hogy a legtöbbet kutatott AHA, a glikolsav valóban fényérzékenyít. A témában a legismertebb kutatás talán ez, ami kimérte, hogy egy 10%-os glikolsavas terméket (pH 3.5) minden nap használva 4 héten át a bőr fényérzékenysége tényleg megnő. Szintén ez a kutatás állapította meg azt is, hogy ha 4 hét után egy héten át nem használod tovább a terméket, akkor a "bőr regenerálódik", és 5 hét után (4 hét hámlasztás, 1 hét szünet) nem kimutatható a fényérzékenységben a különbség a nem hámlasztott bőrhöz képest. Nem ez az egyetlen tanulmány ezzel kapcsolatban, például ez a későbbi, 2009-es kutatás szintén többek között a 10% glikolsavat vizsgálta, és megerősítette azt az eredményt, hogy az bizony fényérzékenyít.

Az ebből következő gyakorlati lényeg az az, hogy ha használsz otthoni hámlasztót, amiben van glikolsav, akkor használj mellette SPF 30 körüli fényvédőt is. Télen és nyáron is. Ha nyaralni mész (vagy pedig olyan a munkád, hogy órákon át tűző napon vagy), akkor a nyaralás időszakára és már előtte egy héttel hagyd abban a glikolsavas hámlasztód használatát, biztos ami biztos.

Ha benti, irodai munkád van, és csak szokásosan jössz-mész, akkor nyáron is használhatsz glikolsavat is. De légyél picit óvatosabb, válts gyengédebb termékre, és/vagy használd ritkábban (én heti egyszer szoktam nyáron is 10% körüli glikolsavat használni és naponta még egy gyengédebb hámlasztót), és persze fényvédő és fényvédő, az se baj, ha nyáron inkább SPF 50-es.

Egyéb AHA savak - ?

Az egyéb AHA savakkal (mint tejsav, citromsav, mandulasav stb.) kapcsolatban az a helyzet, hogy nem láttam még róluk konkrét kutatást. Nem tudom, hogy nincs vagy csak nem találtam meg (ha ismertek, akkor mondjátok légyszi!), szóval nem tudom a biztos választ.  A híres angol sav-kedvelő blogger, Caroline Hirons nemrég írt a savakról, és ő konkrétan azt írja, hogy csak a glikolsav fényérzékenyít. Ezen mondjuk felhúztam a szemöldököm, és nem vagyok benne biztos, hogy ez mennyire alátámasztott infó.

Emiatt szerintem érdemes úgy venni, hogy minden AHA sav fényérzékenyít, biztos, ami biztos. Abból nem lehet baj, ha rendesen fényvédőzünk, mert amúgy is ezer ok van rá. Úgyhogy ha AHA sav, akkor szerintem a fenti, glikolsavhoz írt alapelveket a legjobb betartani.

BHA és PHA savak - nem fényérzékenyít

A meglepő rész az most fog jönni, mert a BHA, vagyis szalicilsav a közhiedelemmel ellentétben nem fényérzékenyít. Annyira nem fényérzékenyít, hogy inkább fotoprotektív, vagyis védi a bőrt a napsugaraktól (persze azért nem fényvédő (!), bár kémiailag rokonságban van fényvédő összetevőkkel). Nem egy kutatás erősíti ezt meg, hanem több is: például ez a már fent is hivatkozott, ami a 10% glikolsav mellett a 2% szalicilsavat is megnézte, vagy pedig ez a másik, ami arról szól, hogy a pikkelysömört lehet szalicilsavval és UVB fényterápiával is kezelni, de ha egyszerre teszed a kettőt, akkor a szalicilsav csökkenti a fényterápia hatékonyságát fényvédő tulajdonsága miatt.

A PHA savak közül a Gluconolactone a többet kutatott, jobban ismert és róla is van kutatás, amiben szintén az derült ki, hogy nem fényérzékenyít, annyira nem, hogy inkább véd az UV sugárzás okozta károk ellen. A kutatók arra tippelnek, hogy ez legalább részben a gluconolactone jelentős antioxidáns tulajdonsága miatt lehet. A laktobionsavról kutatást nem találtam ugyan, de a G&G-s anyagbeszerzéseknél a laktobionsavhoz kapott adatlapunkon explicite rajta van, hogy nem fényérzékenyít (ellenben a mandulasavval, aminél semmi sem volt írva, szóval  lásd előző rész,  kérdőjeles).

Összefoglalva a lényeg ez:  A glikolsav (és esetlegesen az egyéb AHA savak is, bár ez nem biztos) fényérzékenyít, így ha használsz AHA hámlasztót, akkor a szokásosnál is egy fokkal jobban figyelj oda a napi fényvédelemre, főleg nyáron. Ha nyaralni mész, vagy órákon át tűző napon vagy ne hámlassz AHA-val a nyaralás alatt és előtte egy héttel sem. A BHA és PHA savak nem növelik a bőr érzékenységét a napra, így nyáron pont annyira lehet őket használni, mint nem nyáron. Ettől függetlenül természetesen akár hámlasztasz akár nem, használj minden nap fényvédőt. 

Ti használtok nyáron hámlasztót? Milyet? :)